Dombegyház

Régió:          Dél-Alföld

Megye:         Békés

Kistérség:   Mezőkovácsházi

Rang:           Nagyközség

Terület   57,96 km²

Népesség:

    - Összesen: 2431 fő (2002)

    - Népsűrűség: 42 fő/km²

Irányítószám         5836

Körzethívószám   68

2.431 lakosú nagyközség Battonyától 10 km-re keletre. Jelentős építészeti emlék a Nyéki-kastély.

Dombegyház történelme:

Dombegyház a múlt század elejéig néhány esztendõt kivéve, kiégett, kietlen puszta volt,  több mint két  évszázadon át. Az 1596-os törökdúlás tette lakatlanná, a  XVII. század közepén  visszatérõ  lakosokat  pedig az 1686. évi török hadjárat  ûzte el errõl  a vidékrõl. Igaz, az elsõ történelmi katasztrófa  három évvel a  mohácsi vész után érte a falut.Bali bég több mint A falu központjában áll a turulmadár szobra, I. világháborús emlékmű.300 ház eresze alá tett fáklyát, kezdve az egyházon, írja a krónikás Borovszki Samu, Csanád vármegye története címû könyvében. A falu azonban ekkor még rövid idõ alatt újra felépül. Sõt, az 1552. évi nagy törökjárás során sem  pusztul  el. Csupán házainak  száma  csappan 8-ra  a korábbi 50-rõl. Öt évvel késõbb a török adószedõ már 32 házat számlál. Az igazán végzetes, a Dombegyházt kétszáz  évre  pusztává  tevõ  katasztrófa  tehát az 1596-os. Ettõl  kezdve,  azonkívül,  hogy a  környék  urai  egymást váltották Dombegyház birtokában, más nem igen kerülhet a falu  történetébe. Ez természetesen  nem jelenti  azt,  hogy  Dombegyház története talán szegényes volna. A szaktudomány  szerint ugyanis  Dombegyház a Körös-Tisza-Maros közének legrégebben lakott helye. A községben  a jelenlegi Dél utca és Szabadság utca sarkán, ahol enyhe emelkedõ húzódik, a felszabadulás elõtt Jakabffy földbirtokos homokbányája volt. Onnan csiszolt kõszerszámok kerültek napvilágra. Móra Ferenc jött, megvizsgálta és magával vitte a szerszámokat a szegedi múzeumba. A község északnyugati  határában húzódó Cigányka ér partján  vályogverés közben  római kerámiákra bukkantak és 17 db ezüst pénz is elõkerült Diocletianus képmásával.Móra Ferenc úgy nyilatkozott, tud  róla, hogy itt volt a határ a Dacia néven ismert római kolónia és a pusztázó népek földje között. Itt Emlékmu a II. világháborúban meghalt. eltunt hosök neveivel.római határõrtelepülés állt, erre közlekedtek ugyanis Aqincum felé a Maros völgyébõl. Ezek után nem meglepõ az sem, hogy Priszkosz retor, aki 448-ban bizánci követként kereste föl Attilát, útleírásában megemlíti, hogy mikor még Vizes pusztától Gyula környékéig egy hatalmas tó terült el, itt állott Buda király özvegyének szállásbirtoka faluval együtt. És ezzel még nincs vége." Eddig 9 lovassírt tártak fel. Dr. Trogmayer Ottó régész szerint avar fõemberek sírjára bukkantunk. A trianoni csatorna, ásásakor a falu déli kijárata közelében áthaladt egy temetõn. Móra Ferenc megállapította, hogy a honfoglaláskor itt talált bizánci keresztény vallású, földmûveléssel foglalkozó bolgár falu temetõje ez. A sírokban pománaszilkéket, nyakláncokat találtak. A szilkékben búza volt." Ennyi talán elegendõ is annak bizonyítására, hogy ezernél is több esztendõs Dombegyház, a dombegyházi nép története.

Forrás: Internet